Méhészkedés, mint foglalkozás történelme - Nagy Vitamin

Méhészkedés, mint foglalkozás történelme

Az ókori Rómában, mint az akkori világban mindenütt, a méz nagyon értékes táplálék volt, hiszen akkoriban nemcsak ezzel édesítették az ételeket, italokat, hanem tartósításra is alkalmazták.
A sumerek, a babiloniak és a hettiták is ismerték a mézet, édességeket és illatszereket készítettek belőle. Az ókori Egyiptomban is fejlett volt a méhészkedés. A balzsamozáshoz az egyiptomi orvosok és papok méhészeti termékeket (mézet, viaszat, propoliszt) is felhasználtak.

Az ókori görögök a mézet: melisszának nevezték.

A méhészeti ismereteket a rómaiak átadhatták a keltáknak és a germán törzseknek, azok pedig az avaroknak majd a szlávoknak. A méhészkedést a Kárpát-medencébe érkező magyarok tovább folytatták.

🇭🇺Hazánkban:

Magyarország területén már jóval a honfoglalás előtt foglalkoztak méhészettel. Már Hérodotosz említést tesz arról, hogy az Iszter (Duna) mentén lakó trákok méheket tenyésztettek az ő idejében

(2600 évvel ezelőtt).

A Kárpátoktól az Al-Dunáig elterülő óriási hárserdők bizonyára jó méhlegelőt jelentettek.

Feltehetőleg kezdetben nem a ház körül tartották a méheket és külön nem is gondozták őket, hanem az erdőségekben a fák odvában tanyázó vadméheket fosztották ki.
Az első oktatók a papok voltak. Méhészeti tudásukat feltehetőleg a római íróktól (Plinius, Vergilius, Varro, Collumella) sajátították el.

A Török  háborúk nem sokat ártottak a méhészetnek, valószínűleg azért, mert a törökök is szerették és nagyra becsülték a mézet.

💡Érdekesség

A méheket a háborúban fegyverként is használták.

Lásd: Bonfini / 1445 Nándorfehérvári csata

Mária Terézia volt az első, aki felismerte, hogy a méhészetet támogatni kell.

1776-ban egy olyan rendeletet adott ki, amelyben se a kezdő méhészek, se a tíz kasnál többel méhészkedők ne adózzanak. 1775-ben pedig végleg eltörölte a méhtizedet. 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított és a lehető legtöbb módokon támogatta a méhészet fejlesztését. Intézkedéseivel elérte, hogy a méhészet új erőre kapjon. Az 1797-Ben

Később pedig Festetich György által alapított Georgikonban kötelezővé tették a méhészet oktatását.

Apró lépésekkel haladva értünk el napjainkig, amikor már hazánkban mintegy körülbelül 1.2 millió méhcsalád van gondozásban, amivel világviszonylatban Magyarország a 7. helyen áll Európában.